Iskolaérettség

Az óvodánk egyik fontos feladata a gyermekek iskolára felkészítése. A törvényi szabályozás alapján a 6. életévüket betöltött gyermekek tankötelesek. Az iskolaérettség az iskolai életre való alkalmasságot jelenti. A gyermek akkor iskolaérett, ha biológiai (testi, idegrendszeri), pszichológiai (szellemi) szociális szempontból életkorának megfelelően fejlett.

Biológiai (testi, idegrendszeri) érettség kritériuma:

Testi fejlettség- testsúly, testmagasság
Egészségi állapot
Nagy és finom mozgások összerendezettsége
Látás-mozgás koordinációja

Pszichológiai (szellemi) érettség kritériuma:

Beszédfejlettség: a beszéd tisztasága, folyamatossága, megfelelő kifejezőkészség és szókincs.
Értelmi fejlettség: bizonyos terjedelmű és kitartású aktív figyelem, koncentrálási képesség, emlékezeti befogadás, és felidézési készség. Gondolkodás területén az elemi fogalmak, a következtetés alkotása, differenciálás, ok-okozati összefüggések felismerése.
Érzelmi, akarati fejlettség: kiegyensúlyozottság, közösségben való alkalmazkodás, fegyelmezettség.

Szociális érettség kritériuma:

Közösség igénye
Szabálytudat
Kontaktus készség
Szófogadás
Érzelmi kiegyensúlyozottság

A gyermekek egyénre szabott, differenciált fejlesztése

Nem minden gyermek lesz iskolaérett. Az egyénre szabott, differenciált fejlesztés érdekében, DIFER mérést végzünk. A DIFER programcsomag célja, funkciója, hogy segítse az eredményes iskolakezdést. Az első tanévek eredményei meghatározzák a gyermekek jövőjét. Az első évfolyamokon elsajátítandó alapkészségek eredményessége nagymértékben a kritikus elemi készségek fejlettségétől függ, amelynek fejlesztése az óvodában kezdődik.
A mérést középső és nagycsoportban végezzük és az eredménytől függően tudjuk megtervezni a gyermekek egyéni differenciált fejlesztését (Fejlesztési terv). Az egyéni foglalkozásokról fejlődési naplót vezetünk.
A fejlesztő foglalkozások nem igényelnek feltétlenül külön helyiséget és eszközt, hanem a nap folyamán bármely időpontban a csoportban végezhető. A gyermekek tevékenységét úgy kell megtervezni, hogy a fejlesztendő terület hangsúlyt kapjon. Ehhez igazítjuk a játékot, illetve minden egyes tevékenységet természetesen a gyermek és a problémakör teljes ismeretének tükrében.